A MÜNCHAUSEN DRIVE V-FET SE ERŐSÍTŐ – VAN-E ÚJ A NAP ALATT?

Vajon melyik az igazabb mondás? „ Ami volt, az lesz újra, és ami történt, az történik megint: semmi sem új a nap alatt ”, ahogy a Prédikátor Salamon könyvében áll? Vagy: „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”, amint Herakleitosz, az ókori görög filozófus megfogalmazta?  Nos, a filozófiai vitákban nem vagyok illetékes, de az általam épített Münchausen Drive V-FET SE erősítő példa lehet arra, hogy az ellentétes állítások mindegyikében lehet igazság.

Egyrészt: mindennek van előzménye. Az egységcsatolt kimeneti transzformátor megoldásának első szabadalmi bejegyzését Frank McIntosh kérte 1949-ben az USA-ban, egy elektroncsöves, push-pull konfigurációra. Másrészt: az én megoldásom ennél jóval  egyszerűbb,  mivel nem csöves és nem is push-pull, hanem félvezetős és single ended  kapcsolás.

 A másik újításom a bemeneti V-FET-es feszültségerősítő fokozat, amely az általa létrehozott nemkívánatos jeleket a saját azonos fázisú (negatív visszacsatolástól mentes, azaz No NFB) kimenőjelének a  visszavezetésével kitörli. A MÜNCHAUSEN DRIVE elnevezés nem a 18. századi bodenwerderi báró mesés füllentéseire vonatkozik, csak arra a legendássá vált sztorira, amelyben a mocsárba süllyedt báró saját magát húzza ki onnan, a hajánál fogva.

A MÜNCHAUSEN DRIVE V-FET SE ERŐSÍTŐ megépítésekor az egyik alapelvem az volt, hogy a lehető legkevesebb alkatrészt használjam föl. Az elektronikai elemek száma, írd és mondd: 10. Ezek viszont a lehető legjobb minőségű alkatrészek. A Sony 2SK79 V-FET-eknél, a TKD 2P65CS attentuátornál, a Black Gate FK kondenzátoroknál, Hirata Tango FG50S kimenőtranszformátoroknál, az Audio Note/Kondo silver litze ezüstvezetékeknél nem találtam jobbat.

A minőséget az összeszerelésnél is igyekeztem a végtelenségig kihegyezni. A „sajátlábas” építés új változatát sikerült kialakítanom azáltal, hogy a feszültségerősítő fokozatot magára a bemeneti attentuátorra telepítettem. A jelút így már nem is lehetne rövidebb, hiszen ehelyütt nem használtam föl semmiféle vezetéket.

A méréseim radikálisan jobb eredményeket mutattak, mint a hagyományos single ended erősítőkéi. A harmonikus torzítás (THD) 1kHz/1W/15R-on mérve mindössze 0,1/0,13%; a frekvenciaátvitel ugyanígy mérve 10Hz-100kHz (-1/-3dB), a dinamikus csillapítási tényező: 7,6 (20Hz – 20kHz).

Hogy mindez milyen hangot eredményez, azt majd eldöntheti a show-n a kedves hallgatóság.

Audio Hobby